'Mint ablakba állított gyertya fénye, mely a viharban vándorlókat hívogatja..' (Ősi ír áldás)
2010. május 20., csütörtök
Új asztalom van....
Végre végre, már vágytam rá nagyon! Igaz, hogy örököltem, tehát nem új, de mit számít! A lényeg, hogy NAGY! A rajta levő telefonom érzékelteti a méreteket, kb.kétszer akkora, mint a régi! Na persze a régi mindig tele volt mindennel, alig tudtam leülni mellé, és hát szégyen ide vagy oda, de már ez az új sem ilyen szép rendes, mint a képen...de hát hiába, ha az ember lánya dolgozik rajta,nem is lehet üres, nem igaz? :) Azért a régit is megtartom, az átkerül a másik sarokba, ahol eddig egy akkora sarokasztal volt, amelyiken a varrógépem éppen csak hogy elfért, de az olló mellé már nehézkesen, és most ez nem túlzás! Most örülök az új asztalomnak, már ki is vannak pakolva rá a gyertyás kellékeim, készülnek az újabb gyertyák!!!

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése